Mint gyümölcs a fáról
2017.03.15.
Bár az igazi tavasz és a rügyfakadás már elég közeli időpontra tehető, ám a gyümölcsöt érlelő meleg még távoli, Adél mindenesetre már most elmélyülten gyakorol, hogy kell úgy a karomba esni, mint ahogy az érett gyümölcs hull alá a fáról. Persze nem eget rengető magasból veti alá magát bátor porontyom, neki már az is gyümölcspotyogásnak minősül, ha előre telekürtöli a szobát "gyümölcs, gyümölcs!" felkiáltásokkal, majd odarohan hozzám (néha közben kicsit mellkason is kosol, csak amúgy kedveskedésből) és belegömbölyödik az ölembe.
- Gyümölcs. Potyog. Legalábbis.
- Hová, KisAdél?
- Anyához, biztos.

Adél, a választékosan beszélő majdnemkétéves, szókincsébe ugyanis beépült, sőt, mit beépült, kedvenc fordulattá avanzsált a fenti két (töltelék)szó. Legalábbis biztos. Az a jó bennük - és a kisgyerekek szótanulásában -, hogy bármilyen szókapcsolat előállítható velük, gyakorlatilag a legváratlanabb-és szokatlanabb kompozícióba is belerakja, fittyet hányva nyelvtani szabályokra, dogmákra és konvenciókra. - Apa, mit iszol?
- Teát.
- Citrom. Van benne.
- Igen, az is van, de remélem, anyád megmosta, mielőtt héjastól beletette a csészémbe.
- Megkeverem neked kanállal, legalábbis. Oké?
- Kösz.
- Anya, olvass nekem! A törpésből. (altatás előtti rutin)
- Jó, olvasok, de te meg akkor feküdj le a kiságyadban!
- Olvass!
- Feküdj le!
- Oké (de még mindig álldogál)
- Lássam!
- Takcsi? Hol a takaróm? Betakarózom, biztos.

Szóval már nemcsak Lilivel, hanem Adéllal is érdemi beszélgetéseket lehet folytatni. Míg Adél inkább a hétköznapi dolgok rutinját figyeli meg és képezi le a mondataiban, játékaiban, addig Lili nagyon is célratörően itthon is az ovis ügyekben merül el.
- Anya, játszol velem ovisat? Te leszel Máté, én leszek Lilike,és játsszuk azt, hogy együtt megyünk az oviba! Gyere, Máté, elkésünk az oviból! Fogd meg a kezem! Hozod te is a Villám Mc'Queenedet? Én hozom a csacsimat.
Apa ilyenkor meg vagy figyeli, milyen szép kis történet kerekedik ki az otthoni szobaszínpadi előadásunk során, vagy ami még jobb, néha őt - és Adélt - is bevonjuk, különféle szerepeket osztva ki rá. Aztán, mikor hátrébb lépünk kettőt, a díszlet és a bársonyfüggöny takarásából csak figyeljük mosolyogva, hogyan fejlődnek szerelmünk gyümölcsei. :)

http://missionparenting.blogspot.hu  
Hozzászólások