Nem is tudom, hol kezdjem, annyi mindent szeretnék elmondani! Kedves olvasó! Egész kiskoromban arról álmodoztam, hogy fiatal édesanya leszek! 25 éves vagyok és itt alszik mellettem a kanapén a legkedvesebb kislány számomra, Dorina. Dorkó (mert így becézzük) most lesz 6 hónapos április 3-án.
Talán történetemet a szülés megindulásával kezdem el. Fiatalságom ellenére elég határozott édesanya vagyok. Indulás előtt a kórházba úgy gondoltam, hogy nem is értem, sok nő mit van odáig a szüléstől, tök laza dolog lesz. Nem értettem, hogy az egyik rokonom, aki a 90 életévéhez közeledik, miért mondta, hogy "Mónikám, ne kiabálj, csak nyomj!" ezt betudtam a korának és jót mosolyogtam rajta, én kiabálni.... na persze! Aztán amikor feküdtem a szülőszobában és elhatároztam elvből, hogy nem kérek érzéstelenítőt, mondván, hogy az én gerincemet meg ne szúrja senki, 1,5 óra után mondhatni könyörögtem érte! Utána gondolkoztam még szerencse, hogy nem néztem meg a neten hogyan is csinálják! Na mindegy is ez a része nem olyan fontos, aki édesanya érti miről beszélek, aki még nem, majd úgy is megérti! De abban igaza volt az "tanácsadóimnak", hogy életem legszebb napja volt és a mai napig minden vele töltött nap életem legszebb napja. Megtanultam határtalanul szeretni! Dorkó mondhatni (gyorsan lekopogom) nagyon jó baba, mosolyogva kel és mosolyogva fekszik! Azt mondanom sem kell (mert nem szeretném, hogy a többi anya már most utáljon) az első perctől kezdve végigalussza az éjszakát! De a viccet félretéve ő tényleg nem olyan, mint én voltam! Anyukám mesélte, hogy amikor kisbaba voltam és a bátyjámat (Tomit) vitte az oviba akkor egyik kezében én voltam, a másikban a babakocsi, a harmadikban pedig Tomi! Akkor gondolhatjátok, hogy milyen jó kisbaba voltam, állítólag éjjel sem voltam hajlandó fél óránál többet egyhuzamban aludni... ezzel tulajdonképpen mindent elárultam magamról! Számomra a döntés, hogy anya lettem életem legjobb dolga volt és külön szerencsésnek mondhatom magam, hogy ilyen életvidám, boldog, kiegyensúlyozott baba anyukája lehetek!