Most van itt a Család ideje, hisz most gyerek a gyerek...
2017.03.09.

Mivel az életemet már anyaként élem, nehezen tudom elképzelni milyen az, amikor ők még nem voltak. Csendben ülök egy szállodai szobában, kint süt a nap és finom kávét kortyolgatok. Szokásos kedvenc dallamom szól a háttérben: Mike Patton. Ha nem lenne gyermekem, most ugyan ezzel a nyugalommal ülnék itt, de hiszitek, vagy sem: kipihenten, 3 gyerekkel kapcsolódunk ki. El sem tudnám képzelni milyen, lenne nélkülük! Szóval, csendben, a hotel szobában, csendes dallamokkal. Két gyerek alszik, egy az édesapjával játszik. Csend van és nektek írok épp. Tudjátok mi a kikapcsolódás? Az, hogy látom a gyerekeim tekintetét! Az ámulatot, az új dolgokra való rácsodálkozást. A boldogságot, hogy mi együtt vagyunk egy család. Pár év múlva, mikor vissza emlékeznek a sétákra, a nyaralásokra, a beszélgetésekre, a tanításokra.... na, majd akkor és ott fognak becsülni és talán könnybe lábadt szemekkel mesélnek az emlékünkről. Mesélik majd, hogy nem volt teher számunkra a létük, hogy nem az volt az elsődleges szempont, hogy az "Én" pihent legyen. Tudjátok mire emlékszem én? Arra, ahogyan apukám tanított enni az étteremben, kisiskolás koromban. Arra, ahogyan anyukámmal ízleltük a kacsát Budapesten, arra, hogy együtt nyaraltunk. Emlékszem, hogy vonatoztunk, hogy szállodába vittek, hogy étterembe -pedig nem voltunk gazdagok! Arra emlékszem, hogy számítottam és élményekben gazdag gyermekkorom lehetett, ahol nem teher voltam számukra, ahol élményeket szerettek volna adni egy-egy kiruccanással. Emlékszem az első hókristályomra Badacsonyban (és apukám arcára, ahogyan a zöld hókristályát elkunyeráltam), emlékszem arra a ritka rossz túrós buktára, amiért valami óriási hegyet mászattak meg velem... Szóval, majd amikor 50 év múlva ugyan itt ülök és nektek írok, szeretném azt írni, hogy megérte! Szeretném azt mondani, hogy hiányoznak a fiatal éveim, ahol az őrületbe kergettek a kicsik és hiányzik a sok nevetés, hiányzik a sok dolog, amit együtt csináltunk. Annyi időnk lesz még pihenni és annyi, de annyi időnk lesz még nélkülük lenni... most van itt a Család ideje, hisz most gyerekek a gyerekek.

Hozzászólások