34 éves anyuka vagyok, 3 gyönyörű, cserfes kislány édesanyja.

Már az első lányom születése után végigpityeregtem az anyák napját. Mert minden olyan megható és cuki és rá emlékeztet és mindjárt megnő stb. Szóval az idő múlásával és a gyerekek számának növekedésével ez csak hatványozódott. A második lányunk születése után, hogy az apjuk se maradjon ki a jóból, apák napját is tartunk.

A legutóbbi ünnepléskor feltűnt pár lényeges különbség. Az az anyák napja ugyanis rádöbbentett arra, hogy nekem minden nap ünnep. A szó legszorosabb értelmében. Hajnali 6:00-kor kezdődött minden. A két nagy össze veszett hogy ki hozza be nekem a reggelit. A pár hetes hugi ekkor elkezdett sírni. Megkaptam a reggelit. De megcsúszott Hellus és a bögre tea, valamint a pirítós az ölemben kötött ki. Ekkor megjelent Izabella egy gyönyörű ragasztott-festett képpel, ami sajnos még nem száradt meg, így a hálóingemen tempera-flitter paca díszelgett. Még legalább 5 mosás erejéig. Felkeltem, felöltöztettem megetettem mindenkit, majd én is lezuhanyoztam. Ekkor 6:45 volt már.

Lássuk az apák napját. 9-kor lábujjhegyen megközelítettük az ajtót a lányokkal, hogy az általam elkészített sonkás tojást felszolgáljuk a szorgos gyerekkezek által díszített tányéron. Halk kopogás, majd sok puszival ébresztès. Reggeli le, majd hogy apa nyugodtan pihenjen még kicsit, és gyönyörködhessen a jóelőre elkészített rajzokban, festményekben, valamint a közös fotón, amin a lányok az A-P-A betűket fogják egy szívecske társaságában, lementünk a társasággal a földszintre. Az anyák napja folytatása. Ebéd megfőzése, konyha kitakarítása. A gyerekek közben zsongnak körülöttem hogy "Anya mit jásszunk? Találd ki, mert ma anyák napja vaaaaaan!!" Ok, akkor menjünk ki a játszóra, na itt már apa is besegít. Közben a pici lebüfiz, majd telerottyantja a pelust. Nem baj, megoldjuk a padon. Ekkor a középső lányra rátör az anya vegyél feeeeel az öledbe, némi dackorszakos fülrepesztő nyígással egybekötve. Felveszem, majd közli hogy nagyon kell pisilni, de csak otthon tud. És tudom hogy ez így van, úgyhogy futás haza. Már látszik a házunk!! És ekkor elönt a melegség. Rögtön tudtam, hogy nem csak a szeretet miatt. Végig a cipőmig nedves az én ruhám is. Így mentünk hazáig, közben próbáltam vígasztalni a dedet, hogy semmi baj, mással is előfordul! De azért hazáig szirénázott.

Apák napja: apa lejön, a gyerekek körbeugrálják, hogy menjenek ki focizni, addig anya süt ebédre palacsintát, meg steaket, mert az apa kedvence. A lányok körülrajongják, mint a méhecskék a virágot. És apa le van véve a lábáról. Ez így megy egészen késő délutánig. Este fürdetés és miegymás után beesek az ágyba. Na, ebben közös mindkét ünnep. Livike a pár hetes gyönyörűségem elégedetten szuszog mellettem az ágyban. Majd apró lábak csattogása hallatszik a folyosón. Jön a két nagy, és ők is mellém bújnak. Ez már olyan idilli, hogy giccses. Simogatom a göndör kis fejeket, puszilgatom a kövér ujjakat.

És eszembe jut, hogy az én anyám is ezt kapta anyák napján, de soha egyszer sem hallottam panaszkodni. Ha meglátogatom, ugyanúgy kiszolgál és körberajong mint kislány koromban. Most már értem miért.
Ekkor megjelenik a férjem és nevetve azt mondja: Tudod mit kapsz jövőre anyák napjára? Apák napját!