Sziasztok, Anett vagyok, az én történetem 2016.08.22-én 22.30 perckor indult útjára, miután egy felsőbb hatalom úgy gondolta kemény vagyok és mielőtt megszületne a kislányom megmászatott velem 3 emeletet!

Ekkor már gazdija voltam egy 1 éves, csintalan, "úgyis keresztbe teszek neked anya" jeligére hallgató francia bullinak és úgy gondoltam sok mindent láttam már! Na, hát mondanom sem kell hirtelen 2 gyerekem lett, és fenekestől felfordult az életem!

Anyának lenni hatalmas felelősség, borzasztó fárasztó tud lenni és soha nem gondoltam volna, hogy ilyen kevés alvással is létezhet az ember lánya!! De azt hiszem, minden egyes percben rájövök, hogy teljesen mindegy mennyire vagyok szétcsúszva, ilyen boldogság az embernek ritkán adatik meg! Szóval azt gondolom anyának lenni borzasztóan jó dolog, részese lenni egy lélek fejlődésének, akinek te jelented a mindenséget és minden reggel Látni a szemében azt a boldogságot és csillogást mikor rád néz és megismer hihetetlen érzés, és amikor emellé a gatyádat rángatja a kutyád, hogy én is itt vagyok valóban felbecsülhetetlen érzés!! De ezzel lett teljes az élet és a csend már nem annyira jó érzés!

Büszke vagyok magamra, hogy nem lettem paramama és hogy boldog anyukának mondhatom magam. Bár mintha nem ezen a földön élnék, általában úgy néznek rám mikor a megérzéseimben bízok inkább mint sok minden másban! Mert hát valljuk meg őszintén azért ebben a világban nem is olyan egyszerű anyának lenni, akárhova mész akárkivel beszélgetsz, mindenkinek elvárása van egy kismamával szemben és mindenki papír függő es elvárják, hogy e szerint nevelj gyereket! Tehát nem olyan egyszerű, de megéri, persze vannak, éjszakák mikor ezt elmondom magamban egymilliószor!

Kutyás anyukának kifejezetten érdekes dolog lenni, látni a kérdéseket az emberek fején a kétségbe esést, hogy hogyan lehet létezni kutyával gyerekkel, és hogy nem is érti a társadalom egy része, hogy ilyen egyáltalán van és nem ajándékozod el a kutyát????

Szóval anyának lenni a világ leghálásabb és legszebb hivatása is!