Őszintén szólva, korábban ezen sosem morfondíroztam, valahogy annyira természetes úgy az élet, hogy nincsen lányom, csak fiúk vesznek körül otthon. De aztán minél többet gondolkodtam rajta annál jobban megvilágosodtam, miért is jó nekem ez a fiúdömping.


Mennyi lányos anyukától hallom, hogy a gyereke ezt nem akarja felvenni, azt nem akarja felvenni. No, nálam ilyen körök nincsenek. Azt hiszem, egy kezemen meg tudom számolni, amikor valamelyik fiam valamit nem akart felvenni, vagy épp kifejezetten mást akart. Persze ez nem jelenti azt, hogy kamaszkorban nem bukkan majd föl ez a téma, de addig is mennyi idegeskedéstől megkímélnek!


Persze ez nem feltétlen fiú-lány kérdése, de az a tény, hogy hasonló az érdeklődési körük nagyban rásegít arra, hogy találjanak közös játékot. Például egyik sem akarja pólyásbabának beöltöztetni a Superman figurát és nincs vita, hogy Barbie vagy Minecraft legyen-e a délutáni szórakozás.


Ha van a játszótéren/a kertben/otthon egy szál labda, már garantáltan elvannak egy órát. Ugyanez igaz arra is, ha strandra megyünk. Elég egy labdát betenni, és meg is van oldva a szórakoztatás.

Elképesztő, de néha eszembe jut, hogy a génekbe kódolt az, hogy a tévében közvetített meccseket mennyire szeretik a fiúk. Az egyik fiam első szava az volt: gól. Kell még ennél többet mondanom? Így viszont a foci EB-k, VB-k, ligák számomra elég sok szabadidőt jelentenek.


Mivel már az első fiúnál megtanultam az összes fiús rajzfilmhős nevét, a Star Wars teljes szereplőgárdáját és a legmenőbb számítógépes játékokat, a tesók arra érkeztek, hogy anya egy kétlábon járó lexikon és mindent tud. Nemkülönben a kis barátok előtt is nagy tekintélyt vívtam ki ezzel.


Nőnapon annyi virágot kapok, hogy nem fér a lakásba. És hát annál cukibb dolgot, amikor az izzadt kis kezecskékben markolásszák a virágcsokrot, és csillogó szemekkel köszöntenek föl, hát szóval nehéz ezt száraz szemmel kibírni.


Van abban valami hidegrázósan gyönyörű, amikor egy olyan kis pasi mondja neked azt, hogy gyönyörű vagy, akinek tudod, hogy semmi hátsó szándéka, hogy végtelenül őszinte és feltétel nélkül szeret. És nem a szerelmed. Nekem négy ilyen is van – hát nem én vagyok a világ legszerencsésebb embere?!
 


Igaz, van elgurult legókocka, de az mégsem olyan kicsi, mint a rózsaszín csillámpor, flitter, gyöngy és egyéb női kellékek. Azt hiszem, abban egyetértünk, hogy takarítás közben a legódarabkákat kivarázsolni a szekrény mögül mégiscsak egyszerűbb, mint a csillámport levarázsolni a bútorokról.


Senki nem veszi kölcsön, nem próbálja ki, nem teszi tönkre (a legjobb szándék mellett sem) a sminkes cuccaimat, az ékszereimet, ruháimat, kiegészítőimet. Persze azt sem tehetem majd meg, hogy a már nagyobbacska lányomtól én kérek kölcsön valami jó cuccot, de szerintem még így is én járok jobban.


A férjem szokta viccesen megjegyezni, hogy alig várja már, hogy a fiúk nagyobbak legyenek és kezdjék hazahordani a csinos fiatal barátnőiket. Mire én csak mosolyogni szoktam és halkan hozzáteszem: igen, de a haverjaik is járnak majd hozzánk ☺