Nyílt levél a szülés utáni testemhez
2017.03.20.
Gabi Anyám borogass!
Anya, újságíró, szakács, takarítónő, mosogatógép, orvos, bármit szerelő, varrónő, pszichoterapeuta és főállású mosónő egyben, aki a három leánygyerek mellett nem létező szabadidejét olvasással és horgolással tölti."

A tükör előtt álltam öt héttel a szülés után és néztem a testemet. Nemrég egy gyönyörű pici lány érkezett az életembe, a harmadik szépség, aki bearanyozza a napjaimat. A frusztráció, amit az a gondolat okozott, hogy holnapra le akarok fogyni húsz kilót, elviselhetetlenné vált. Néztem, ahogy a háromgyerekes testem teljesen idegen lett számomra. Úgy éreztem, nem ebbe a testbe születtem, kicserélték út közben, nem lehet, hogy ilyenné formálódott át a három terhesség alatt.

 

Eszembe jutott, hogy előző nap hogy beszéltem a testemről. Viccet csináltam a súlyomból, hasamból, pudingos formámból. Úgy éreztem, ezzel elárultam saját magamat. Kidobtam az ablakon azt, hogy kilenc hónapig hordtam a gyermekemet és cserben hagytam az én egészséges, csodálatos kisbabámat, akinek a kedvéért megérné ezerszer is, hogy ilyen testben éljek.

 

Ránéztem a pici babámra, ahogy mellettem feküdt békésen és arra gondoltam, milyen üzenetet közvetítek neki ezzel. Ha azt akarom, hogy pozitív testképe legyen majd később, akkor itt az ideje, hogy elkezdjek dolgozni a sajátomon, azt szeretném, ha tudná, mindegy, milyen a teste, ő egy értékes ember. Ezért született meg ez a nyílt levél a szülés utáni testemhez.

 

Kedves testem!

Azzal szeretném kezdeni, hogy sajnálom. Ne haragudj, hogy olyan csúnyán beszéltem rólad és lekicsinyeltelek. Bocsánat, amiért gúnyolódtam rajtad és kinevettelek. Ha valaki ilyeneket mondana rólam, mint én rólad, akkor biztos, hogy teljesen összetörnék. Igazságtalan voltam veled, pedig rengeteget köszönhetek neked.

 

A segítségeddel felfedezhetem az életet: azért tudok elmenni bárhová és megtenni bármit, mert te vagy. Csak azért szerethetek, nevethetek, ehetek, öltözködhetek, a gyerekeim és a céljaim után rohangálhatok, mert te létezel. Ezért álltam ma oda a tükör elé és mondtam, hogy köszönöm. Átöleltem az összes terhességi csíkomat, hegemet és megköszöntem neked, hogy megmutatod a gyerekeim nyomait, hogy három kis csodálatos emberi lényt segítettél világra hozni. Köszönöm, hogy képes vagy a gyógyulásra és erőt adsz az élethez folyamatosan.

 

Csak egy van belőled, úgyhogy mostantól sokkal jobban odafigyelek rád, több szeretettel törődöm veled és soha többé nem bántalak sem szavakkal, sem tettekkel. Minden egyes porcikádat szeretni fogom, ígérem.

 
Hozzászólások