Ki-ki a maga vérmérséklete szerint tekint a következő pár hónapra, az új tanévre. Valaki már alig várta, hogy végre elkezdődjön az iskola, mert végre rend lesz és nincs későn fekvés, későn kelés. Van, aki pedig úgy érzi, hogy hamar eltelt a nyár és az iskola csak egy kötelező szenvedés. Mindez ugye nem első osztályos kis ex-ovisokkal, hanem kamasz gyerekekkel. Azaz: ötödikes és a középiskola végén járó kamasz időszak között bárhol élő fiatallal.

Amiatt, hogy ezek a kamaszok már nem kisbébik, kellene egy kicsit "csipkedni" magunkat, hogy bizony ez velünk történik, hello, már nem kell a 24 órás felügyelet. El lehet engedni. El kellene engedni. Pontokba szedtük a hasznos tanácsainkat:

1. Az összes korosztályra vonatkozik, hogy no para. Ezt kimondhatjuk nekik (és magunknak) hangosan is. Tehát mostantól nincs nyomasztás, zsarolás, feltétlen szeretet egy ötösért, csirkepörkölt a háziért.

2. Általános iskolában (hatosztályosnál is számoljatok vissza) az lenne a cél, hogy a középsulira, de inkább 8.osztályra már teljesen önállóan tanuljon és intézkedjen (iskolában is) egy kamasz. Minden gyereknél más a tempó, de ez lehet egy jó hüvelykujj szabály.

3. Ötödik osztálytól kezdve érdemes az önálló házi feladat és dolgozatra készülésre rágyúrni. Ez többféle lehet: az egyik bevált verzió az, hogy két hónapig mindennap kiteszi az elkészült házit és este megnézed (mindig ugyanabban az időpontban legyen az átnézés, hogy ő is megszokja ezt a fajta új megközelítést.)
Bízz benne, különben semmi motivációja nem lesz, csak neked fog tanulni. Te is hidd el, hogy a kamasz képes az önálló létezésre még akkor is, ha elsőre nem sikerül neki. Egyébként neked mindig minden elsőre megy?!

4. Próbálkozzon, hogy melyik tanulási módszer válik be számára. Hangosan elmondja magának vagy leírja? Neki kell kiválasztania, hogy mi jön be. Attól még, hogy te mindent lejegyzeteltél 25 éve, nem biztos, hogy neki beválik.

5. Nyolcadiktól kő kemény önállóság van. Ki kell találnia, hogy hova felvételizik, milyen tantárgy megy nehezen, kitől kér segítséget. Ezt mindenképp beszéljétek át. Egyúttal mondd el neki, nem kioktatva, nem bezzeg az én időmben, nem beszólogatósan, hogy ez az ő élete amit éppen él. Az ő döntése, hogy tanul vagy nem, az ő felvételije és az ő jövője. Ezek nagy szavak, de sokszor az a tapasztalat, hogy ezt a kamasz jobban megérti, mint az, aki mondja neki.

6. A középiskolában elvileg már csak fotelből kell nézned az eseményeket. Haha. Szinte alig van információd, hogy mi történik a suliban, a leckékről fogalmad sincs. Emellett zajlanak a bulizások, jó kedv, vidámság, egyszer élünk a fíling. Ha jó fej vagy vele a szabadidejének eltöltését illetően (elengeded bulizni), akkor hidd el, hogy sokkal hatékonyabban kérhetsz tőle te is bizonyos dolgokat.
Ha azt látod, hogy rendszeresen tanul és számára (!) elfogadható jegyeket hoz azokból a tantárgyakból, amiket szeret, akkor nincs para.

Ja, igen még egy: sportoljon rendszeresen, ne hanyagolja el a barátait/barátnőit. Nos, megvagyunk. Ilyen egyszerű.